Idézet


2018. május 18., péntek

Évszakösszefoglaló – 2017/2018 tél


Az évrendező bejegyzéseimet írogatva jöttem rá, hogy milyen nehéz észben tartani és átlátni mindent egy egész évből. Így ellopok egy formátumot, amit egy videóblogon láttam, és megpróbálom átültetni írásban is élvezhető formába. A következőben felsorolom az összes könyvet, amit olvastam az elmúlt évszakban, megadom hozzájuk a kiérdemelt pontszámot (ez még változhat a molyos értékelésig, ha utólag átgondolom), és a végén részletesebben beszélek az öt kedvencemről.



Úgy gondolom, mindhárom hónapom kifejezetten erős volt, néhány kisebb mélypontot leszámítva az olvasott könyvek minőségével és mennyiségével is meg voltam elégedve. Felsorolásszerűen így néz ki a termés:

December:
Ira Levin: Rosemary gyermeke    9 pont
Szakurazaka Hirosi: A holnap határa      7 pont
Rachel Ward: Nem enged a mélység      5 pont
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr         8 pont
Becky Chambers: The Long Way to a Small, Angry Planet     10 pont

Január:
Neil Gaiman: Coraline       8 pont
Sally Nicholls: Ways to Live Forever      9 pont
Leigh Bardugo: Crooked Kingdom          10 pont
Jason Segel – Kirsten Miller: Otherworld         6 pont
John Steinbeck: Egerek és emberek       9 pont

Február:
Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve    10 pont
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?        10 pont
Adam Silvera: They Both Die at the End                       10 pont

Összesen tehát 13 könyvet olvastam el, azaz átlagosan 4,3-at havonta, az értékeléseim átlaga pedig 8,5-re jön ki, ami kifejezetten erős, szerintem.

Na és akkor lássuk a medvét, azaz azt az 5 könyvet, amik kiemelkedtek ebből az igen erős mezőnyből.



5. Adam Silvera: They Both Die At the End

Egy kicsit bennem van az az érzés, hogy az író előző 1,75 könyvét, amit elolvastam, jobban szerettem… de ez nem jelenti azt, hogy ezt nem szerettem, sőt. Igazából pont azt kaptam, amit vártam: két fiút összehoz a tudás, hogy ez életük utolsó napja, és megpróbálják a hátralévő időt minél tartalmasabban eltölteni. Adam Silvera minden regénye a gyomron rúgás instant megfelelője érzelmileg, és ez erre a kötetre is igaz: egyszerre szomorú és életigenlő, dühös és bölcs, egy kicsit olyan, amilyennek szeretném az életem utolsó napját, és amilyen biztosan tudom, hogy nem lesz. Arról meg a szerző nem tehet, hogy a kelleténél jobban elgondolkodtam a könyvben szereplő szolgáltatások praktikus megfontolásain, és valamiért a predestináción – nem hibáztathatom azért a regényt, mert nem foglalkozott olyan mélységben az alapkoncepciója ellentmondásaival, amilyen mélységben nyilván soha nem akart foglalkozni vele.




4. Neal Shusterman: Unwind

Évek óta kerülgetem az író több könyvét is, és most végre rászántam magam, hogy nekiálljak az angolszász nyelvterületen nagy becsben tartott disztópiás sorozatának… nem bántam meg. Eleinte zavart az a látszólagos ellentmondás, hogy a könyv külföldön YA regényként fut, itthon viszont felnőtt regényként jelent meg, a túl egyszerű stílusa nem passzolt az utóbbihoz, viszont az excesszív mennyiségű vér és belezés miatt meg tudom érteni, miért nem akarják kiskorúak kezében tudni. Végül aztán a regény teljesen elvarázsolt a középpontjában álló nehéz témák okos és érett kezelésével, valamint a három főszereplő remekbe szabott jellemfejlődésével, ami során olyan dolgokat is érintett a regény, amit még nem láttam a műfajtól, és nagyon érdekesnek, merésznek és igaznak találtam. Remélem, a sorozat további kötetei se adnak alább a színvonalból.





3. Becky Chambers: A Long Way To A Small, Angry Planet

Vannak azok a sci-fik, amiktől megcsavarodik az agyad, és olyan mélységekben és dimenziókban gondolkodsz az életről, a világmindenségről meg mindenről, amit előtte nem is tartottál lehetségesnek. De vannak nagyon másfajta sci-fik is. Például ez, ami egy annyira kisember-központú történet, de pont ettől imádnivaló. Egy féreglyukakat fúró kis magánűrhajó legénységéről szól, akik nagyon színes egyéniségek, és a könyv során leírt hosszú utazáson mindenféle kalandba bonyolódnak. Egyszerű és szívmelengető kis történet, de mégis megvolt benne az az izgalom, ami miatt nem hagyott nyugodni.








2. Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

Na, ez meg pont az előző bekezdésben emlegetett, mélyen elgondolkodtató fajta sci-fi. Kicsit féltem, hogy nem fog felérni a hírnevéhez, de szerencsére egyáltalán nem ez volt a helyzet, végig fogva tartottak a központjában álló kérdések arról, hogy mit is jelent igazából embernek lenni, amit olyan mélységben körül tudott járni, hogy azóta is ehhez az alapműhöz méri magát a fél sci-fi irodalom és filmművészet. És ez egy olyan alapmű, ami nagyon szépen öregszik, a kérdései nem kevésbé relevánsak vagy elgondolkodtatóak, mint a megírása idején. Az egyetlen dolog, amit nem igazán tudtam hova tenni, az a befejezés volt, talán örültem volna, ha kevésbé kusza és nyitott, de így is nagy élmény volt a könyv.







1. Leigh Bardugo: Crooked Kingdom


Oké, ennek a könyvnek az uralma az évszakom fölött valószínűleg nem meglepő senki számára. Ez egy gyakorlatilag tökéletes második kötet volt, minden mondatát imádtam (kivéve azt az egy darab halálesetet, de még annak is belátom a szükségességét). A cselekmény elképesztő izgalmas és fordulatos volt, még nagyobb tétekkel, mint az első kötetben, és a karakterek is igazán érdekes és jó jellemfejlődéseken mentek át a veszély és izgalom közepette, néhány főszereplőt kifejezetten csak ebben a kötetben ismertünk meg igazán. Vérzik a szívem, hogy ez a sorozat csak két kötetes volt, mert igazából akármennyit tudnék olvasni erről a csapatról.

2018. április 18., szerda

Kicsomagolósdi - Book a Sloth Klub februári és márciusi angol YA doboz

Bár most egészen jól beálltam erre a rutinra, de azért nem tervezem tartani a pontosan havi egy bejegyzést. :D Ehhez a képek pl. már egy hónapja ülnek a gépemen, csak pofátlan halogató vagyok, és lusta voltam nekiállni rendesen összerakni.

Szóval, a bejegyzésnek az az apropója, hogy kis hazánkban is elindult az első könyves doboz szolgáltatás. Mi is ez tulajdonképpen? Egy, főleg angolszász nyelvterületen igen elterjedt és népszerű szolgáltatás, aminek keretében te fizetsz egy adott összeget, és azért minden hónapban kapsz egy dobozt egy vagy több könyvvel és a könyvhöz kapcsolódó ajándékokkal. Amerikában rengeteg ilyen létezik, van amiben csak könyv van, léteznek tematikus dobozok, és úgy általában nem csak könyvekre léteznek ilyen cégek, de videojátékokra, kajákra, ruhákra, nagyjából mindenre, amit el tudtok képzelni, végtelen választékban. A könyves dobozokra már régóta fájt a fogam, és amikor végre megtudtam, hogy Magyarországon is beindult egy rendszeres könyves doboz, ráadásul nem is horror áron van, azonnal rendeltem kettőt. Ez március elején történt, de maradt még a februári dobozból, így első körben azt és a márciusit rendeltem megy egyszerre, és nagyjából egy időben is érkeztek meg hozzám, ezért készül közös bejegyzés.

Szolgálati közlemény: Ez a bejegyzés nem szponzorált, semmiféle kapcsolatban nem állok a Book a Sloth Klubbal (mármint az eladó-vásárló viszonyon kívül). Így nyilván kedvezménykupont vagy hasonlót sem tudok adni. A célom inkább az ezzel a bejegyzéssel, hogy belenézhessetek a dobozokba, én meg jól elmondhassam a véleményem, mert az mindig van. :D

Mind a két esetben az angol nyelvű könyvet tartalmazó doboz érkezett hozzám. Ennek két oka is volt: egyrészt az aktuális téma is jobban érdekelt, másrészt ezekbe a dobozokba mindig friss megjelenések kerülnek, és elég sokat olvasok angolul, így tudtam elkerülni, hogy ne egy olyan könyvet kapjak meg, amit amúgy már olvastam vagy akár meg is van másik nyelven.

Februári angol nyelvű doboz

Itt a vásárlásban az is motivált, hogy utólagos rendelés volt, ezért azt már tudtam, hogy melyik könyv van a dobozban, nem kockáztattam hát nagyot.

Első benyomás


A doboz összes tartalma a csomagolás nélkül

Szóval azt már tudtam, hogy a dobozban Holly Black legújabb regénye, a The Cruel Prince érkezik hozzám. Mivel az Átokvetők sorozatát eléggé kedvelem, és most olvasom a harmadik részt, már gondolkodtam rajta, hogy le fogok csapni hamarosan más könyvére is. YouTube-on ráadásul hatalmas a hype ekörül a könyv körül, így kíváncsi is voltam rá nagyon. Egy ember lányról szól, aki a tündérek világában kénytelen felnőni, és gondoskodnia magáról, miközben a tündérek, ahogy csak tudják, gyötrik. Egyik kedvenc kínzója pedig nem más, mint a herceg.

Az egy plusz pont, hogy a keményborítós kiadás érkezett, és hogy ráadásul ez a könyv gyönyörű, a védőborítón aranyozással vannak kiemelve a részletek, fantasztikus a színvilága, és úgy általában teljesen odavagyok érte.





És mit adtak a könyv mellé?


Dementoros bögre - Megboldogult ifjúságomban volt Harry Potter témájú bögrém, de azt már rég elkoptatta az idő, úgyhogy örülök, hogy újból lehet ilyesmim.


Tündérporos nyaklánc - Itt az alap elgondolás tetszik, a színnel nem egészen jártam jól, mert jóformán egyáltalán nem hordok sárgát. Az összes többi elérhető szín jobb lett volna, különösen a kék vagy a zöld. De azért aranyos.


Könyvborító inspirálta könyvjelző, nagyon... khm, mélyenszántó idézettel.


Könyvkísérő kártya az írónő üzenetével - Ez aranyos ötlet volt, örültem neki, főleg, mivel Holly Black munkásságát azért már pár éve nyomon követem.


Újságpapír-mintás könyvszütyő - Na ezért teljesen da meg vissza voltam már akkor is, amikor megláttam, és azóta igen sokat használtam extra védőcsomagolásként az ekönyvolvasómnak. De mint látjátok, egy nagyobbacska alakú könyv is simán belefér.


Mini mágneses könyvjelzők - Ezeket először majdnem nem találtam meg, mert becsúsztak a selyempapír alá, de végül addig fötörtem, amíg elő nem kerültek. Szerintem nagyon édesek, bár egy kicsit bennem van a félsz, hogy a méretük miatt könnyebb őket elhagyni, mint a normál könyvjelzőket, viszont hát mágnesesek, szóval azonnali szerelem volt mindkettő. <3


Prince Cardan illatgyertya - Szilva-fahéj-pézsma illatú. Alapvetően nem kedvelem azokat az illatgyertyákat, amiknek nagyon tolakodó szaga van, ez viszont teljesen kellemes, abszolút el tudom képzelni, hogy meggyújtom a könyv olvasásához. Ráadásul elég menőn is néz ki, ilyen nagyon szép sötét ezüstszürke színe van, elég király a nyomtatott címke is.

***

Melyik ajándék okozta a legnagyobb örömet: A kis töpörtyű mágneses könyvjelzők a cuki lajhárokkal. Olyan vagyok, mint a gyerek, aki az ajándék helyett a csomagolással játszik.

Melyik ajándék illik legjobban a könyvhöz: Szerintem az illatgyertyát találták el legjobban, az hangulatában olyasmi, mint amilyennek a könyvet képzelem: sötét, titokzatos, kicsit egzotikus.

Melyik ajándék a leghasznosabb: Mivel sokat utazom, illetve hurcolom magammal a könyveket nagy táskában, ezért határozottan a könyvszütyő az, amit azóta is a legtöbbet használtam.

Melyik ajándék a legszebb/legesztétikusabb: Nagyon tetszik a könyvkísérő kártya grafikája, és a font, amit Holly Black leveléhez használtak.

Van-e oylan ajándék, amit szíved szerint továbbpasszolnál? Nincs, minden tetszett benne alapvetően. Talán a tündérporos nyakláncot oda fogom adni valakinek, akinek jobban színe a sárga, de azzal kapcsolatban is valószínűbb, hogy inkább mégiscsak hordani fogom.

Összességében mennyire tetszett a doboz: Ez nagyon jó volt kedvcsinálónak, hiszen olyan könyv volt benne, aminek az elolvasását amúgy is terveztem, és az ajándékokkal is minddel meg voltam elégedve, abszolút jól kikövezte az utat ahhoz, hogy sok pénzem elköltsem ilyen dobozokra. XD

Márciusi angol nyelvű doboz

Itt már csak az előre megadott témát tudtam, ami az Alice Csodaországban címet viselte. Nem olvastam az eredeti Alice-könyveket, de jópár feldolgozáshoz volt már szerencsém, és nagyon kedveltem a világot, meg a hozzá kapcsolódó tárgyak esztétikáját, ezért döntöttem emellett a csomag mellett.

Az első pillantás a dobozba

Ezúttal magam is meglepődtem, hogy mennyi minden fért bele a csomagba

Főhősünk ezen a ponton jött rá, hogy a csomagolásra használt selyempapír színét is mindig az aktuális témához választják, ami szerintem egy jópofa dolog, nem kerül sokba, mégis nagyban növeli a doboz igényességének érzetét.

A könyv a dobozban Melissa Albert The Hazel Wood című regénye, és első pillantásra kieresztettem egy nagy és hangos óóóóó-t, mert a könyv bizony gyönyörű. Matt fekete védőborítón arany és ezüst minták csillognak, és valami elképesztő fantasztikusan néz ki. Maga a történet sajnos annyira nem hozott lázba, egy lányról szól, akinek eltűnik az anyja és ezért néhai excentrikus nagyanyja után kell nyomoznia, aki sötét tündérmesék írásával kereste a kenyerét. Mivel az Alice inspirálta, nem meglepő módon, a tündérmesék világa valósnak bizonyul és a főhősnek majd, gondolom, oda kell mennie megmenteni az anyját. Annyira nem eredeti, és külföldön a könyv is vegyes fogadtatást kapott, de azért ahhoz eléggé érdekel, hogy elolvassam, amúgy pedig nem bánom egyáltalán, hogy ékesíti a polcomat.






A belső borító... hát még egyszer lepetéztem, amikor ezt megláttam

A csomagban érkezett ajándékok az eredeti Alice Csodaországban szereplőihez, történéseihez és világához kapcsolódó kis ajándékok voltak, egészen pontosan:



Egy kézzel készült kis álomfogó - mondjuk ezt az elemet éreztem a legindokolatlanabbnak, de cuki.


Képeslap, rajta a Macmillan-féle Alice Csodaországban illusztrációja - Aki járt már a lakásomban, az tudja, hogy gyűjtöm a különleges képeslapokat, és pár hónapja még egy rakás képkeretet is vettem, hogy megflelően elrendezve őket még több díszíthesse a falamat. Ez is biztosan köztük lesz.


Két ív ehető Alice Csodaországban kártyalap, ostyára nyomtatva - Az "Egyél meg!" tematikára találták ezt ki, és el kell ismernem, kreatív, el tudom képzelni egy különleges torta díszítéseként ezeket a kis kártyalapokat. Az egyetlen panaszom a dobozzal kapcsolatban, hogy ezeket illett volna külön becsomagolni. Meg először nem jöttem rá, hogy mit tudnak, azt hittem, matricák, amikor elolvastam, akkor meg bele kellett harapnom az egyik sarkába az ívnek, hogy megbizonyosodjam.


20-as doboz színes ceruza - tetszik, hogy nem 12-es, így már önmagában egy egész használható alapszett színezéshez. Mondjuk én ennél magamtól sokkal jobban ki vagyok stafírungolva itthon, de ha jó minőségűek a ceruzák, akkor még lehet, használom majd tartaléknak a gyorsan fogyó színekhez.



Angol Earl Grey tea Alice Csodaországban-fémdobozkában - Az "Igyál meg!" újabb utalás volt az eredeti Alice történetre, de ezt egyáltalán nem bántam, sőt, nagy teabolond vagyok ugyebár, mindig szívesen kóstolok minőségi szálas teákat, az egyetlen szomorúság, hogy ami ebben a pici dobozkában van, az nagyjából egy teázásra lesz elég.


Chesire Cat medál nyaklánccal - Úúú, ez az első könyves idézetes nyakláncom, biztos, hogy hordani fogom, nagyon tetszik. :)


Kicsi és nagy kulcsos medál - Ez megint nagy telitalálat, nagyon szeretem az antik (vagy annak látszó) kulcsokat, és van is olyan láncom, amire ezeket fel tudom fűzni.



Alice Csodaországban felnőtt színező - Hát, ez alapvetően nagyon tetszik, mivel bolondulok a felnőtt színezőkért, csak mikor lesz időm kiszínezni? XD Kicsit furcsa a mangás esztétikája, meg az, hogy a kalapost egy szexi kamaszfiúként ábrázolja a rajzokon a művész, de volt jópár kép, főleg a nyulasak, amiket szívesen kiszíneznék. Jó ötletnek tartom hogy minden lapnak csak egyik oldalán van kép, a másik fekete, de emiatt, meg amiatt is, hogy a képek kétszer ismétlődnek a könyvben, a füzetke jóval nagyobb első ránézésre, mint amennyi tartalom aztán van benne.

***

Melyik ajándék okozta a legnagyobb örömet: Hú, itt nehezebb dönteni, de leginkább lelkesedést a képeslap és a tea váltottak ki.

Melyik ajándék illik legjobban a könyvhöz: Az eredeti Alice-hoz az álomfogón kívül minden ajándék nagyon jól passzolt.

Melyik ajándék a leghasznosabb: Ebben a csomagban nem volt olyan kifejezett gyakorlati szempontból hasznos tárgy, de ami talán a leginkább jól jött, hogy volt benne, az a könyves idézetes medál.

Melyik ajándék a legszebb/legesztétikusabb: Mindent egybevetve ebben a körben szerintem az esztétikusságára minden ajándéknak utcahosszal rávert a gyönyörű könyv.

Van-e oylan ajándék, amit szíved szerint továbbpasszolnál? Ebben a dobozban egyáltalán nem volt ilyen.

Összességében mennyire tetszett a doboz: Kicsit fordított a viszonyom, mint az előző dobozzal, mert ebben az esetben a könyvért annyira nem voltam oda (a kinézetét leszámítva), viszont ajándékokban jóval tartalmasabbnak érződött ez a doboz, mint az előző. Összességében így azt mondom, hogy megérte a pénzét, ha másért nem, hát azért főleg, mert adott egy újabb löketet, hogy elolvassam az eredeti Alice Csodaországbant.

2018. március 17., szombat

Évösszefoglaló II. - Évlezáró könyves kérdőív 2017.


Találtam egy ilyen kérdőívet az interneten, és mivel sok dolog benne volt, amit eddig is számon tartottam, de voltak benne újdonságok is, ezért lefordítottam magyarra, és kitöltöttem nektek.




Nyugodtan használjátok ezt a verziót  a jövőben, ha megtetszik, csak szóljatok, mert kíváncsi vagyok a válaszaitokra. :)


Általános könyves statisztikák:

Elolvasott könyvek száma: 35

Ebből újraolvasás: 2

Leggyakrabban olvasott műfaj: YA contemporary (talán, de azért még mindig elég változatosan olvasok)


A Legjobbak

1. Legjobb 2017-ben olvasott könyv

Ezt már párszor leírtam, de készséggel közlöm még egyszer, hogy a Harry August csodálatos élete Claire North-tól. :) Mindenki menjen és olvassa el!

2. Egy könyv, ami miatt izgatott voltál, de végül nem szeretted meg annyira, mint gondoltad

A Battle Royal nekem nagy csalódás lett sajnos, a sok pozitív kritika alapján az elmúlt években nagyobb mítoszt építettem a könyv köré, mint amihez végül fel tudott nőni.

 3. A legnagyobb meglepetést okozó könyv (akár pozitív, akár negatív értelemben)

Nagyon logikátlan barátság. Cidriztem az alapkoncepciótól rendesen, mert egy kevésbé kompetens író kezében ez a történet borzasztó is lehetett volna, de végül kifejezetten pozitív élmény lett.

 4. A könyv, amire a legtöbb embert beszélted rá 2017-ben

A Csodaidők első kötetéről áradoztam annyit, hogy apukám és egy barátnőm is elolvasta, sőt, annyira rákaptak, hogy jobban haladnak a sorozattal, mint én (apum konkrétan az egészet kiolvasta 2017-ben).

 5. Legjobb sorozatkezdő kötet, legjobb folytatás, legjobb sorozatbefejezés

A legjobb sorozatkezdő kötet a Six of Crows volt, amit annyira imádtam, hogy azóta már elolvastam a folytatását is, és vérzik a szívem, hogy ezzel búcsút is kellett mondanom a duológiának.

A legjobb folytatás számomra Az utolsó főnix volt. Elképesztő, hogy ez az amúgy is magas színvonalon kezdő sorozat minden egyes regénnyel tovább tudta növelni a szintet. Ebben a részben végre az előző két kötet főszereplői találkoztak, és pont annyira epic volt, amennyire számítottam rá előre.

Ha jól látom, egy befejező kötetet se sikerült olvasni 2017-ben, így ebben a kategóriában nyilván nem választok.

 6. Kedvenc 2017-ben felfedezett szerző

Persze hivatalból itt mindig Claire North-ot mondanám, mivel ő írta a tavalyi kedvenc könyvemet, de ha konkrétan szerzőiség szempontjából kell csak megítélnem a dolgokat, akkor Tóth Krisztinát említeném, akitől sokáig féltem olvasni, de végül az első kezembe került kötete azonnal szerelem lett.

7. A legjobb könyv egy olyan műfajban, ami kívül esik a komfortzónádon

Tóth Krisztina: Pixel. Egyrészt kortárs magyar szépirodalom, másrészt novelláskötet műfajban is ritkán mozgok, ennek a kötetnek meg úgy indultam neki egy hétvégén, hogy gyorsan elolvasok egy novellát, mielőtt elkezdem a napot, aztán mire észbe kaptam, már el is olvastam az egészet. Pedig annyira nem volt rövid, de teljesen beszippantott.

 8. A legizgalmasabb/feszültebb/leginkább letehetetlen könyv

Illuminae. A különleges formátumán túl tekintve, ez a könyv cselekményileg olyan, mintha négy másik sci-fit gyúrtak volna egy regénybe, és a fene egye meg, mind működik. Csak úgy faltam az oldalakat végig, még úgy is, hogy azért nem voltak teljesen kitalálhatatlanok a fordulatok.

 9. Egy 2017-ben olvasott könyv, amit valószínűleg újra fogsz olvasni idén

Nagy bánatom, hogy elkezdtem már tavaly év elején a History Is All You Left Me című regényt, és a háromnegyedéig el is jutottam, de olyan darabosan olvastam, hogy az határozottan az élmény rovására ment. Idén újra akarom kezdeni, és egy szuszra kiolvasni. Illetve határozottan látok a jövőmben egy Illuminae újraolvasást, amikor már a folytatások is a kezemben lesznek, de az még szerintem 2018-ban nem fog megvalósulni, és az is előfordulhat, hogy inkább a hangoskönyvet hallgatom meg, mert azt mondják, az is egyedülálló élmény.

10. A kedvenc könyvborítód 2017-ből

1. 



2. 



3.  




11. A legemlékezetesebb karakter 2017-ből

Uhh… ez egy borzasztó nehéz kérdés. Két olyan sorozatkezdő kötethez is szerencsém volt az évben, ami hemzsegett a jobbnál jobb karakterektől (Six of Crows, The Long Way to a Small, Angry Planet), és persze egy-egy ember kiemelkedett más regényekben is. Ha azonban azt kéne kiválasztanom, akit a legkülönlegesebbnek gondolok, akkor AIDAN-re esik a választás, az Illuminae katonai űrhajójának AI-jára. Először azt hittem, hogy csak a szokásos őrült, gonosz robotos sztori bontakozik ki előttem, de aztán a szerzők bedobtak egy pár csavart, ami miatt elkezdtem szimpátiát érezni AIDAN iránt. Mégis, végig sikerült úgy megírni a karakterét, hogy érezhető legyen, mennyire nem egy ember logikájával gondolkodik, ami szerintem a lehető legjobb döntés volt ebben a helyzetben.

 12. A legszebben megírt könyv 2017-ben

Ide is több könyv is eszembe jutott, de ami mellett végül megállapotam, az Az utolsó főnix lett. Nagyon szeretem Silvana de Mari stílusát, és ha visszagondolok a könyvre, akkor egyből elárasztanak a képek a regény ikonikus helyszíneiről, rengeteg szín és érzelem kíséretében.

13. A leginkább elgondolkodtató könyv

A Harry August csodálatos élete azért vált főképp az évem legkedvesebb olvasmányélményévé, mert épp a diplomaosztóm környékén olvastam, és nagyon erősen személyesen érintett a könyv állásfoglalása a személyes felelősség és az értelmiségiek felsőbbrendűsége kapcsán.

 14. Egy könyv, amiről nem tudod elhinni, hogy 2017-ig vártál vele

Évtizedes tartozásomat törlesztettem azzal, hogy elolvastam végre a Ne bántsátok a feketerigót!-ot, és jaj, annyira jóóó volt.

 15. Kedvenc idézeted egy 2017-ben elolvasott könyvből

Itt is vacilláltam több opció között, de aztán eszembe jutott ez:

“They are beyond me.
These humans.
With their brief lives and their tiny dreams and their hopes that seem as fragile as glass.
Until you see them by starlight, that is.”

Az Illuminaeben volt, és AIDAN mondta/gondolta, mint a könyv legemlékezetesebb mondatainak nagy részét.

16. A legrövidebb és leghosszabb könyv, amit olvastál

A legrövidebb dolog, amit olvastam, Böszörményi Gyula kisregénye, a Beretva és tőr volt, ez se volt mondjuk olyan borzasztóan rövid, 86 oldal.

A leghosszabb könyvem az évben a Battle Royal volt, a maga 738 oldalával. Az más kérdés, hogy szerintem mondjuk feleennyi elég lett volna ebből a történetből. XD

 17. A könyv ami a leginkább megdöbbentett (volt benne egy meglepő fordulat, szereplőhalál vagy más, amitől leesett az állad)

Az Illuminaeben volt egy fordulat, ami teljesen meg tudott lepni, szó szerint leesett az állam, még úgy is, hogy az erre a nagy csavarra épülő másik csavart már ki tudtam találni.

18. A kedvenc párosod

Itt is sok páros volt, akiket kedveltem, de akikért leginkább evett a fene shipelésileg, azok Ari és Dante voltak az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában című regényből. De nagyon szerettem például Kadie-t és Ezrát az Illuminaeből, nekik a kapcsolatuk egy olyan szakaszát ábrázolja a regény, ami egészen ritka YA-berkekben, vagy Geraltot és Yennefert A végzet kardjából is.

19. Kedvenc nem-romantikus kapcsolatod az évből

Az A Long Way To a Small, Angry Planet szereplőgárdájában majdnem bármelyik két szereplő kapcsolatát szerettem, többnyire borzasztó cuki barátságok voltak, de akadt ellentét, rivalizálás is. Összességében viszont az űrhajó legénysége olyan volt, mint egy nagy család.

20. A kedvenc 2017-ben olvasott könyved egy olyan szerzőtől, akitől már olvastál korábban

Meg Rosofftól a Picture Me Gone úgy érzem, nagy visszatérés volt a korábbi formájához, az előző regényét, amit olvastam tőle pár éve nem szerettem annyira, ott kicsit zavaros volt a történetvezetés meg a tanulság, ez a könyve viszont megint nagyon betalált.

21. A legjobb 2017-ben olvasott könyv, amit valaki ajánlására vagy a csoportnyomás miatt olvastál el

Renée Ahdieh Flame in the Mist című könyvét egy kihívásra olvastam el, úgy, hogy előtte nagyjából semmit nem tudtam róla, és imádtam.

22. A legújabb könyves álompasid egy 2017-ben olvasott könyvből

Talán kicsit öreg vagyok már a könyves álompasikhoz, de azért nem állítanám, hogy a Flame In the Misttől nem idéződött fel bennem a titokzatos ázsiai pasik iránt érzett szenvedélyem.

23. A legjobb 2017-ben megjelent könyv, amit olvastál

Flame In the Mist. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez volt az egyetlen 2017-es megjelenés, amit be is fejeztem 2017-ben.

24. A legjobb világfelépítés/helyszín

A Six of Crows révén végre megismerkedtem Leigh Bardugo Grisaverzumával, és bár első pillanatban kicsit mély víznek éreztem, később nagyon megszerettem ezt a világot, alig várom, hogy olvashassam a további itt játszódó történeteket.

25. A legszórakoztatóbb könyv / a könyv, ami miatt a legtöbbet mosolyogtál

Nem titkoltam nem erős oldalam a vicces/szórakoztató könyvek, ezért ritkán jegyzem meg ezeket, de 2017-ben még ide is jutott jelentkező. Sokszor hangosan nevettem mind az Illuminae, mind a Six of Crows felvágott nyelvű karaktereinek hála, összességében pedig ami miatt a legtöbbet mosolyogtam, az A Long Way To a Small, Angry Planet volt, ami inkább szívmelengető módon késztetett mosolygásra, de azért poénok is voltak benne bőven.

26. Egy könyv, ami miatt sírtál/majdnem sírtál 2017-ben

Számomra is meglepő módon A végzet kardja majdnem megríkatott. Kétszer is.

27. Az éved rejtett kincse

Tavasszal egy reptéri könyvesboltban fedeztem fel az A Long Way To a Small, Angry Planet egy példányát, aminek a létezéséről addig nem is hallottam, és amikor év végén elolvastam, meg kellett állapítanom, hogy sejtelmem sincs, miért nem ismertebb ez a regény, mert remek.

28. Egy könyv, ami összetörte a szíved

Az utolsó főnix. Aki olvasta, annak nem kell magyaráznom. Silvana de Mari szó szerint kitépte a szívem és páros lábbal ugrált rajta vagy 20 oldalon keresztül.

29. A legegyedibb regény, amit 2017-ben olvastál

Illuminae. A regény egyik legismertebb tulajdonsága az egyedi formátuma (egy jegyzőkönyv formáját ölti a történet, amiben számos alakot öltenek a jegyzetek a chatbeszélgetésektől a hivatalos dokumentumokon át egészen a furcsa képversekig), amitől tartottam is egy kicsit, de nekem végül nagyon bejött.

30. A könyv, ami miatt a legdühösebb voltál

Rosemary gyermeke. Először azt hittem, hogy középszerű élmény volt nekem a könyv, de aztán észrevettem, hogy nem bírom kiverni a fejemből a Rosemaryt ért igazságtalanságokat, és még hetek után is majdnem minden szereplőt a történetben meg tudtam volna fojtani.

Előretekintés

1. Egy könyv, amire nem jutott időd 2017-ben, hogy elolvasd, de első dolgod lesz 2018-ban.

Néhány könyvet már sikerült elolvasnom az elmúlt két hónapban, amiket ide hozhattam volna (Crooked Kingdom, They Both Die At The End), így azt választom, ami most momentán a legjobban izgat: tavaly év végén megvettem a reptéri könyvesboltban John Green legújabb regényét, ami a Turtles All The Way Down címet viseli, és alig várom, hogy elolvassam. Illetve Marissa Meyer szintén tavaly év végén megjelent új szuperhősös regénye, a Renegades izgatja még nagyon a fantáziámat.

2. A könyv, amit a legjobban vársz (nem friss megjelenés)

Néhány hete voltam a Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda kiállításán, és az élmény hatására felerősödött az a korábban is jelen lévő gondolatom, hogy nagyon kéne Szabó Magdát olvasnom megint. A polcon itt virít a Régimódi történet című regénye, amire emiatt most nagyon kíváncsi vagyok.

3.  A legjobban várt 2018-as megjelenésed

Adam Silvera, aki az egyik kedvenc írómmá nőtte ki magát, és Becky Albertali, aki szintén nagyon elismert, közös regényen dolgoznak, emiatt elég izgatott vagyok.

 4. A legjobban várt folytatás/befejező kötet 2018-ban

A Flame In the Mist folytatása hamarosan megjelenik, ráadásul, ha jól tudom, szintén duológia lesz, mint az írónő korábbi két könyve, szóval remélhetőleg ezt a sorozatomat be is fejezem még idén.

5. Egy dolog, amit szeretnél elérni az olvasás/blogaktivitásoddal kapcsolatban 2018-ban

Olvasni is, blogolni többet és jobban szeretnék. :D Utóbbival kapcsolatban a tavalyi év nagyon mélypont volt, remélem, idén már tényleg sikerül értékelhető szinte hoznom az aktivitást. Ennek érdekében új formátumokat is tervezek kipróbálni (mint ez is).