Bár nem nagyon
akartam én már könyvet venni magamnak, hiszen csak a molyra felkönyvelt
könyveimnek 80% alatt van az olvasottsági aránya, mégis, a hónapban is akadt,
aminek nem tudtam ellenállni.
Az első két regényt
Keszthelyen vettem, a könyvtárat támogató használtkönyv-vásáron… mert a
könyvtárak jók.
Peter James – Dreamer
(A leírást a
saját szabadfordításomban olvashatjátok.)
„Amikor Sam utoljára
álmot látott, hét éves volt, és a szülei ezen az éjszakán haltak meg.
Huszonöt év telt
el, és a gyerekkora nem más, csak rossz emlék. Sam egy gazdag kereskedő
felesége, két szép gyerek anyja, két háza és igen sikeres karrierje van. Olyan
életet él, amit bárki megirigyelhet. De Sam számára mindez pokollá válik,
amikor a rémálmok visszatérnek –ezúttal azonban valóra válnak.
Időről időre az
éjszakai látomások feltárják előtte a jövő katasztrófáit – és senki sem hisz
neki, senki sem segít neki. Ahogy Sam sorra csalódik a pszichiáterekben,
látnokokban és alvásszakértőkben, egyre inkább magára marad a problémájával,
aminek még csak a nevét sem tudja: hallucináció, előérzet, reinkarnáció,
pszichikai vetítés? Akármi is ez, nem hagy alább a szorítása. Végül Sam elkezdi
megálmodni a saját halálát…”
Vágyom egy jó
krimire, és a kis misztikus beütést sem bánom. Nem tudom, a férfi író
garanciája-e egy izgalmas cselekménymenetnek, de majd kiderül.
Matsutani Miyoko – Levelek Tokióból
"Ezúttal Japánba
látogatunk. Kalauzunk a 13 éves Júko és újságíró mamája. Mindketten Júko
születésnapi ajándékkönyve „írójának”, Anna Franknak, a koncentrációs táborban
elpusztult 13 éves kislánynak címzik naplófeljegyzéseiket. Beszámolóikból képet
kapunk a mai japán családról és iskoláról, az iskoláig legyűrűző koreai-japán
ellentétről, melynek gyökerét keresi – diáknapi előadásra készülve – Júko és –
európai útra indulva – mamája."
Érdekel a japán
kultúra, és egy különleges hangulatú belső leírást remélek a kötettől.
Ezt viszont megvettem újan, nem csak azért, mert olvasókörös feladvány, de egyébként is nagyon fentem rá a fogam. :)
Julianna Bagott – Tiszták
„Pressia hétéves
volt a Robbanások idején, amikor az egész addigi világ megsemmisült. Már nem
emlékszik sem a szüleire, sem születésnapi ajándékokra. A nagyapjával él egy
romos üzlethelyiség hátsó raktárában, és csak a porig égett házakat, a
kétségbeesetten túlélni próbáló embereket, a levegőben kavargó hamut és port, a
mutánsokkal vívott harcot ismeri. Éjszakánként egy szekrényben elbújva arról
ábrándozik, hogy egyszer talán visszatér a régi világ, vagy legalább valahogy
bejuthat a Kupolába, ahol a szerencsés kevesek, a Tiszták élhetnek, akik
sebhelyek nélkül vészelték át a világ pusztulását.
Eközben a
Kupolában Partridge, a Kupola egyik legbefolyásosabb vezetőjének fia úgy érzi,
megfojtja a szigorú új rend, ráadásul hiányzik neki az édesanyja, aki sohasem
jutott be a Kupolába. Így, amikor rájön, hogy az anyja esetleg még életben
lehet, elhatározza, hogy az életét kockáztatva megszökik, hogy megtalálja.
A romok között
négy fiatal vívja élethalálharcát a szörnyetegek és egy gonosz, embertelen
hatalom ellen. Miközben feltárul előttük a múltjuk, minden erejükre és
bátorságukra szükségük van ahhoz, hogy életben maradjanak és megmaradjanak
embernek.”
Imádom a
világvégés témát, a véres, naturalisztikus leírásokat, meg a bizarr mutánsokat.
Ráadásul nagyon jókat hallottam erről a kötetről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése