(Könyvkuckó)
Az utolsó utáni pillanatig olvastam a párbajos könyvet,
úgyhogy most jön az értékelés.
Melissa Fuller, a New York Journal bulvárrovatának felelőse,
késik a munkából. Csak a jó ég tudja, hányadszor fordul ez elő, de ezúttal van
jó oka rá. A szomszédban lakó idős hölgyet ugyanis reggel egy jókora
vértócsában találta. Valaki hátulról fejbevágta Mrs. Friedlandert, majd a sorsára
hagyta. Az idős hölgy kómába esik, így Mel vállalja magára a felelősséget, hogy
gondozza két macskáját, és óriási sétaigényű dándogját, Pacót. Azonban az állat
haamrosan a fejére nő, így Melnek sürgősen meg kéne találnia a szomszéd
egyetlen élő rokonát, az unokaöccsét, Maxet.
Maxnek azonban nincs kedve otthagyni csillogó életvitelét,
és egy szupermodellel rá váró floridai nyaralást. Így megkéri régi barátját,
John Trentet, hogy ugorjon be helyette. A feladat egyszerű: tegyen úgy a
kíváncsiskodó szomszéd előtt, mintha ő lenne Max, hogy ne derüljön ki: a férfi
semmit sem törődik a nagynénjével. Az azonban sehol sincs a tervben, hogy John
beleszeret Melbe…
No, általában nem szoktam szeretni az ilyen történeteket,
nem műfajom a romantikus, és Meg Cabot olvasására se tudtam már egy ideje
rávenni magam. Nagyjából erre számítottam, de azért élvezhető volt végső soron.
Őszintén, a történet egy klisétenger. A kisvárosi lány
beköltözik a nagy New Yorkba, karriert csinál, találkozik a Nagy Ővel,
hazudunk-színlelünk-kiderül-összeveszünk-szenvedünk-kibékülünk, a szokásos.
Végül is John sem annyira más, mint a legtöbb férfi főszereplő, lévén egy new
yorki kőgazdag dinaszita egyik örököse, csak az javít egy kicsit a képen, hogy
nem mindenben akar a családjára támaszkodni, bűnügyi riporterként dolgozik Mel
lapjának legnagyobb riválisánál, és csak akkor nyúl a családi vagyonhoz, amikor
nagyon muszáj.
Van egy kis nyomozós szál is a történetben, John, később Mel
próbálja kideríteni mi történhetett Mrs. Friedlanderrel, de egyrészt ez
terjedelmében annyira elenyésző, másrészt meg annyira kiszámítható, hogy szinte
szóra sem érdemes.
Ami kicsit dob a dolgon, az az egyéni megfogalmazás. A könyv
nagy különlegessége, hogy e-mail-regény, a teljes cselekmény a szereplők
levélváltásaiból bontakozik ki. Cabot nagyon ügyesen használta ezt a
szerkezetet a feszültségkeltésben és a jellemzésben is. Aki szereti a fiú és a
lány gondolatait is látni egy ilyen műfajú regényben, az nem fog csalódni, mert
John levelezését legalább olyan terjedelemben olvashatjuk, mint Melét, így őt
is alaposan megismerhetjük.
A mellékszereplőkre is nagy hangsúly kerül, és talán itt
domborít a legnagyobbat a könyv. A
mellékszereplők jóformán egytől egyig színes és érdekes figurák, igazi
egyéniségek. Nagyon szerettem például John családját: a bátyját, Jasont, a
sógornőjét, Staceyt (John fő kapcsolati tanácsadóját), valamint ikerlányaikat,
Haleyt és Brittanyt, akik néha szintén irkáltak „a kedvenc nagybácsikájuknak”.
Az is jó ötlet volt, hogy újságírókról szólt a regény, a
szerkesztőség igazán érdekes közeg, és ott is olyan társaság van, hogy csak na.
:D És mind szívügyüknek érzik Mel szerelmi ügyeit, és rendszeresen bele is
folynak, e-mailelkben tárgyalva az eseményeket, ha már munkában kell ülniük. XD
Csodálom egyébként, hogy ebből még nincs filmváltozat, simán
beleillene a romantikus hollywoodi mozik véget nem érő sorába. Gondolom, ami
késik, nem múlik, egyszer majd ötletekből kifogyva felfedezik ezt is.
A fiú a házból egy kellemes, szórakoztató nyári olvasmány
romantikus lelkületűeknek, egyéni hangvétellel és jó ötletekkel fűszerezve. Nem
kell várni tőle semmi különöset, de a humoros szórakozást stabilan nyújtja.
Cselekmény, történetvezetés: 10/7
Stílus: 10/10
Szereplők: 10/9
Érzelmek: 10/9
Nyelvi nehézség (angol eredeti): 10/8 (sok szleng és
kulturális utalás)
Összesen: 10/8
Egyéb (spoileres):
Borító(k): Az angolok még egész elmennek, a magyar nem
tetszik.
Kedvenc szereplők: (1) John (2) Mel (3) Stacey (4) Tony (5)
Nadine
Kedvenc jelenetek: (1) Stacey hormonoktól túlfűtve a
szexuális életéről faggatja Johnt (2) John sajnáltatja magát Mel elvesztése
miatt (3) anyu kihívja a rendőrséget Melhez (4) John nagyija akcióban (5) Max vallomása
Mélypont: -
Kedvenc ötlet: az e-mailes szerkezet
"Stacey hormonoktól túlfűtve a szexuális életéről faggatja Johnt" Ezen én is jókat röhögtem.:D Meg amikor a férj lecs*szi, hogy ne az állapotos nejét zaklassa a szexuális történeteivel.:D Meg a "könyvfejezet" :D:D
VálaszTörlésRégen olvastam, de imádtam.
Ja, nekem a John-Jason-Stacey háromszögben történt levélváltások tetszettek a legjobban. :D
VálaszTörlésNem az én műfajom, de azért nem volt rossz.
Meg Cabotnak van még egy ilyen szerkesztésű email-regénye, az Esküvő olasz módra. Én azt is olvastam, meg azt hiszem, ezt is, kis könnyed, semmi extra :D
VálaszTörlésIgen, de azért élvezhető. :D
VálaszTörlés