Évösszefoglaló 2013.

A 2013-as év is gyorsan elszállt, főleg az utolsó néhány hónap, amiben rendesen kellett hajtanom az egyetemen is. Hónapokig nem is nagyon volt időm olvasni, csak szenvedtem mindennel. Ráadásul felgyűlt idén pár könyv, amiket félreraktam, de még el akarom olvasni, viszont tudom, hogy szenvedni fogok, szóval annyira ez nem lelkesítő, sőt, kifejezetten bosszantó. Nem csoda, hogy egy kicsit kevesebbet sikerült olvasnom, mint tavaly, végül 45 kötetet fejeztem be, és összesen 14.150 oldalt olvastam. Ez még mindig nem olyan rossz arány, hetente 271 oldalt és 0.86 kötetet jelent.

Beszerzési forrásaimat tekintve 8 könyv (17%) került hozzám könyvtárból, 2-őt kaptam kölcsön (4%), a többi 35 (79%) saját vagy családi tulajdon. Az olvasott könyveim között 18 (40%) e-könyv volt. Nyáron valaki sikeresen tönkretette az ekönyvolvasómat, de aztán megjavíttattuk, úgyhogy azóta minden rendben van. :) Az olvasott kötetek közül 11 (24%) angol nyelvű volt. Az idén általam olvasott könyvek közül 17 (37%) büszkélkedhet női szerzővel, ez pont ugyanannyi, mint tavaly.

A magyar szerzők aránya szerencsére nem kezdett látványos mélyrepülésbe: ugyanúgy 4-et (9%) olvastam, mint tavaly. Más országok írói között nagyrészt az Egyesült Államok képviselőit találtam, 29 könyvvel (64%),  mások: Nagy-Britannia – 5 (11%), Németország – 2 (4%), Franciaország, Spanyolország, Japán, Svédország – 1 (2%).

A 2013-as évben sikerült 9 sorozatot elkezdenem, 4-et folytatnom, és kettőt fejeztem be. A Matched-et meg Az utolsó vérfarkast kaszáltam, mert már az érdeklődés fenntartásához is túl rosszak voltak.

Tovább folytattam az évben gyümölcsöző kapcsolatomat a Geopen Kiadóval, nekik három recenziót írtam, valamint az év második felében keresett fel a Maxim Kiadó, aminek egy könyvéről nemrég írtam, a másik is hamarosan érkezik.

És jöjjenek a toplisták és díjak!

TOP 10 legjobb könyv

Mint kiderült, sok jó könyvet olvastam azért az idén, és egyáltalán nem vagyok biztos a konkrét sorrendben, de körülbelül ez lenne:

1. John Green: The Fault in Our Stars

Nem volt túl igazságos a helyzet, mert már februárban elfoglalta ez a könyv a helyét, és azóta sem ingott meg. Azért hogy valami hónapokig a hatása alatt tartson érzelmileg, azért nem keveset kellett nyújtani.  Ez a könyv azonban azt adta, amire szükségem volt, és a hatás így elsöprő lett.

2. Julianna Bagott: Fuse

Még egy februári olvasmány (visszasírom azt a hónapot), talán ez a legtökéletesebb folytatás, amit valaha olvastam. Minden mondata lekötött, egy kivételével az összes karaktert szerettem és szurkoltam értük, kitágult a világ, és egy olyan végkifejletet kaptunk, amire nem számítottam. Rettenetesen várom a folytatást.

3. Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok

Egy gyöngyszem az év második feléből. Annyira kemény és szép, gyönyörűen megírt, összeszedett, komoly, és tényleg tanítani akar valamit. Olyan jó lenne, ha minél több a főszereplőhöz hasonló kamaszhoz eljutna ez az üzenetet, hogy tudják, nincsenek egyedül, és a gyógyulás jó dolog, ha nem kényszer, hanem az ő döntésük.

4. Orson Scott Card: Végjáték

Abszolút megértem, miért ez a sci-fi egyik legmeghíresebb alkotása. Elsősorban nem az akcióról meg az izgalomról szól, hanem arról, hogy miként törnek meg egy alapvetően ártatlan, jó szándékú gyereket a céljaikra a hatalom képviselői, hogy mi mindent képesek az emberek megtenni a hatalomért, és hogy mivel jár egy háború. Mindentől függetlenül nagyon értékes olvasmány.

5. Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Elgondolkodtató regény egy különös fiú szemén keresztül. Alex bármennyire is kasztrált szociálisan, egy nagyon tiszta és jó gyerek, és amikor szembekerül egy olyan problémás és súlyos kérdéssel, mint az eutanázia, az ráveszi az olvasót, hogy maga is leüljön, és végiggondolja ezeket a dolgokat.

6. Meg Rosoff: Just in Case

Ez egy lélektani ifjúsági regény, de egészen furcsa, rengeteg szürrealizmussal és váratlan fordulatokkal operál. Érdekes a stílusa, és elég nyomasztó is, de közben nagyon szép üzeneteket fogalmaz meg a sorsról, az élethez való hozzáállásról, és a családról.

7. Tűz

Ugyanúgy megfogott a folytatás, mint a sorozat első része. Nagyon érdekes a karakterek fejlődése és világ kinyílása a kötetben, de a cselekmény is bőven leköt. Várom a következő kötetet.

8. A gyöngyháború

Új sorozat lépett a kedvenceim közé ezzel az igen erős kezdőkötettel. Minden megvan benne, ami kell egy ifjúsági sci-fibe: nagyszerű világkidolgozás, szerethető szereplők és olyan izgalmak, amik miatt ki sem lehet majd verni a kezedből a könyvet.

9. A piszkos tizenkettő

Egy agyatlan háborús regényt vártam, ehelyett ez lett az év egyik legérdekesebb lélektani regénye. A bűn és bűnhődés témája köré rendezve sokféle nézőpontot és társadalmi problémát megjelenít, többek között a rasszizmust vagy az indián kultúra hanyatlását is.

10. A mennyország fogságában

Még mindig szívszerelmem ez a sorozat, és bár a harmadik köteten nagyon lehetett érezni, hogy igazából csak átvezetés a negyedik részhez, ezt feledtették velem a szeretett karakterek és Fermín izgalmas, de valahol szörnyű élete, meg a gyönyörű fogalmazás is.

TOP5 legszebb borító:

2. 

4.

1. 

3. 

5.

TOP 3 legrosszabb könyv

Igazából kevés végletesen rossz könyvet olvastam az idén, a többség minimum középszerű volt.

1. Allie Condie – Crossed

Ő az a versenyző, ami messze kiemelkedik a mezőnyből, olyan rettenetesen szörnyű bírt lenni minden téren. A történet rettenetesen unalmas volt, jóformán minden szereplő idegesített, és még tele volt hülyeségekkel is.

2. Glen Duncan – Az utolsó vérfarkas

Ez egy fokkal jobb volt, mert legalább az elejét nem utáltam, igaz, hogy a végét azt nagyon, de nagyon. XD Egy idő után teljesen redundánssá és önismétlővé válik a történet, a karaktereket pedig sikeresen megutáltatja az ügyes író.

3. Cassandra Clare - Csontváros

Ez már inkább a középszerű kategóriába hajlik át, mert bizonyos dolgokat nagyon élveztem a könyvben, de a főszereplő mérhetetlen hülyesége, és a végén a rossz történetszerkesztés miatt mégsem tudom jónak értékelni.

Egyéb díjak:

Legnagyobb pozitív csalódás: A Percy Jackson-sorozat. Sokáig kerültem ezeket a könyveket, egyrészt a hype, másrészt a nem különösebben jól sikerült filmváltozat miatt, de idén egy kedves barátnőm noszogatására nekiálltam, és beleszerettem a történetbe, a karakterekbe, a világba.

Az év kedvenc komoly témája: a drogfüggőség – nagy hatással volt rám az év elején olvasott Drognapló, tényleg szemléletformáló volt a témával kapcsolatban, de később még más regényekben is előkerült.

Az év kedvenc műfaja: a sci-fi. 2012 második félében felvettem egy órát, ami híres sci-fi műveket boncolgatott tudományos szempontból, és ez meghozta a kedvem, hogy behatóbban foglalkozzam a műfajjal.

Az év legjobb sorozata: Két sorozat bűvkörében telt az év, mindegyikből három-három kötetet olvastam. Az egyik Az emlékek őre-tetralógia, aminek első kötetével még zsenge ifjúságomban ismerkedtem meg, aztán nem sikerült továbbolvasni. A másik a Percy Jackson-sorozat, aminek hirtelen nagy rajongója lettem. :D

Kedvenc női főszereplő: Hát itt kiütéssel nyert Hazel Grace a The Fault In Our Starsból, mert egyszerűen akkora egyéniség, esendő és emberi, de van valami nagyon szép abban, ahogy próbál élni a betegségével. A második Pressia, aki nem tudom, tavaly hogy nem került fel a listára, hiszen erős, okos és igazi harcos. A harmadik Lia, a Jégviráglányok főszereplője, benne is van valami csodálni való a maga eltévelyedett módján.

Legrosszabb női főhős: Cassia a Crossed-ból. Nem elég, hogy egy nyivákoló kis szerencsétlen, közben a sötétsége egy fekete lyukéval vetekszik.

Kedvenc férfi főszereplő: Percy Jackson, mert egyszerűen MINDENT szeretek a karakterében, még a hibáit is, ő a legrokonszenvesebb YA-főhős, akiről valaha olvastam. A második Alex Woods Az univerzum és Alex Woodsból, nagyon tisztelem a lelki erejéért és kitartásáért. A harmadik Jonas Az emlékek őre-sorozat (egyik) főszereplője, aki egy nagyon szeretnivaló karakter, és igazán érdekes volt a sorozat során felnőttkoráig követni a jellemfejlődését.

Legrosszabb férfi főhős: Jake, Az utolsó vérfarkas főszereplője. Kész csoda, hogy maradt hatszáz évig életben, mert abszolút sötét és életképtelen.

Kedvenc női mellékszereplő: Iralene a Fuse-ból. Nagyon különleges és érdekes karakter.

Kedvenc férfi mellékszereplő: Fermín A mennyország fogságábanból. Az egész sorozat fénypontja a karaktere, nagyon jó ötlet volt, hogy ebben a részben megismerhettük a történetét. (Meg Elijah a Jégviráglányokból.)

Az év legelvetemültebb gonosza: Ellery Willux a Fuse-ból. Ő egyszerűen az a gonosz, akire konstansan rá akarnál dobni egy zongorát az emberiség érdekében.

Az év kedvenc párosa: 

Hazel és Augustus

a.) Canon: 1. Hazel/Augustus a The Fault In Our Starsból. Reálisan volt ábrázolva a kapcsolatuk, mégis gyönyörű volt.
2. Kira/Jonas Az emlékek őre sorozatból. Szép az, hogy a testi sérült, de különleges érzelmi világú lány találkozik a szintén különleges fiúval, és egymásba szeretnek. Külön plusz pont, hogy a felnőttkorukig követhetjük a kapcsolatukat.
3. Pressia/Bradwell vagy Pressia/El Capitan: Nekem igazából mindegy, mindkét fiút szeretem, és legszívesebben mindkettejükkel összehoznám Pressiát. :D

b.) Nem canon (még :D ): Annabeth/Percy a Percy Jackson-sorozatból. Ezt a párost shippeltem a legjobban az évben (meg a Kira/Jonast, de ők ugye össze is jöttek). Annabeth higgadt, megfontolt és intelligens személyisége tökéletesen kiegészíti a lobbanékony és érzelmes Percyt, nagyon aranyosak együtt.

Az év kedvenc nem-emberi szereplője: Boy, a képzeletbeli agár a Just in Case-ből. Illetve Fignan, a Fuse cselekményalakító erővel bíró robotkája.

Az év kedvenc humoros könyve: Ez a kategória nagyjából értelmét vesztette idén, hiszen nem olvastam egy igazán humoros könyvet sem. Viszonylag könnyedebb olvasmánynak találtam a Rubinvöröst, ezen időnként mosolyogtam is.

Joseph Heller

Az év legjobb írója: Joseph Heller, mert olyan egyedi a stílusa, hogy kilométerekről felismerhető, és én ezt nagyon értékelem.

Az év legrosszabb írója: Orson Scott Card – azért, mert én nem néztem utána, mielőtt elkezdtem olvasni a Végjátékot, és a regényt nagyon szerettem, ebből naivan azt gondoltam, hogy az író is egy kedves és szimpatikus ember, de ööö... nem. Nem az. :D Gonosz módon megtévesztett.

Az év legszebb kivitelű könyve: Az univerzum és Alex Woods – bár puhaborítós a könyv, mégis rettentő igényes a minősége, és lenyűgözött a gyönyörű belső borító.

Az év legjobb feldolgozása: A Futótűz. :D Szinte tökéletesen ugyanazt az élményt nyújtotta, mint a könyv. Második helyen végzett a How I Live Now, ami a kamaszkori kedvencem feldolgozása, és bár sokat változtattak a könyvhöz képest, a fontos dolgokban mégis hű maradt az alapanyaghoz.  A harmadik a Napos oldal, aminek az eredeti könyvét még nem olvastam, de a filmen nagyon jól szórakoztam. :)