Érző szívű... zombi... ment világot

Isaac Marion – Eleven testek

(Könyvkuckó)

Na hát akkor az a dicsőséges pillanat is eljött, amikor írok az első könyvmoly párbajos könyvemről. Ez a könyv érdekes eset volt, mert rám nem jellemző módon megnéztem a filmet jóval azelőtt, hogy elolvastam volna. Talán ezért, talán másért, de nem volt zökkenőmentes a kapcsolatunk eleinte, szerencsére aztán pozitív irányba változott.

Filmplakát-borító... hova dugod azt
 a gazt, R fiam?

R zombi. Röviden ennyi. Hosszabban: R egy nagyon különös zombi. Bár ugyanúgy agyakat zabál, mint a többiek, benne még megmaradt valami... valami több. R vágyna az emberi kapcsolatokra, hiába nem tudja rendesen kifejezni magát, hiába nem emlékszik az életére, azért a maga módján próbálkozik egy kis értelemmel megtölteni maga körül a dolgokat. Azonban egy szép napon minden megváltozik, mert R vadászat közben meggyilkol egy Perry nevű fiatal férfit, és az agya elfogyasztásakor meglátja az emlékeit az egykori szerelméről, Julieról. Julie épp kartávolságon belül van, úgyhogy R megmenti a lányt a zombitáppá lényegüléstől, és elviszi magával a kis kuckójába, ahol nagyon romantikusan kvázi fogva tartja. Egy idő után azonban a lány is kissé megenyhül az irányába, és a kettejük között kialakuló törékeny kapcsolat lassan átformálja mindkettejük képét önmagukról és a világról.

„– Tudod, mit, Perry? – szólal meg. A hangja reszket a saját fájdalmától. – Végül mindenki meghal. Elpusztul minden. Tudjuk mindannyian. Emberek, városok, az egész civilizáció. Szóval, ha ennyi lenne az egész lényege, halott vagy élő, itt van vagy nincs itt, mi a kurva élet lenne bárminek is az értelme? – felnéz a lehulló levelekre, és kinyújtott kézzel elkap egyet: tűzvörös juharfalevél. – Anyám mindig azt mondta, erre van az emlékezetünk. És az emlékezet ellentéte, a remény. Hogy az elmúlt dolgok mindig számíthassanak. Hogy támaszkodhassunk a múltunkra, építhessünk jövőt magunknak – megpörgeti az arca előtt a levelet, jobbra-balra. – Anyám azt mondta, az életnek csak akkor van értelme, ha tudjuk úgy látni az időt, mint Isten. A múltat, a jelent, a jövőt, mind egyszerre.

Megengedem magamnak, hogy odanézzek rá. Meglátja a könnyeimet, megpróbál egyet letörölni az arcomról.

– És akkor? Mi a jövő? – kérdezem, meg sem rezdülve, ahogy az ujjai végigsimítanak a szemem fölött. – A múltat meg a jelent látom, de mi a jövő?

– Hát... – feleli kis, erőtlen kacajjal –, gondolom, ez benne a nehéz. A múlt tényekből van meg történelemből... azt hiszem, a jövő viszont csak reményből.

– Vagy félelemből.

– Nem – határozottan megrázza a fejét, és a hajamba tűzi a levelet. – Reményből.”

Na... hol is kezdjem? Volt olyan ismerősöm, aki feladta ezt a könyvet, és végül is értem, hogy miért. Sajnos az az igazság, hogy a könyv negatív tulajdonságai elég dominánsak az elején, és ezzel elriaszthatják az olvasók egy részét. Az első ötven oldalon nem igazán látszik, mitől több ez egy bugyuta tinédzserrománc-sztorinál, amin film se segít, mert ott teljesen erre a vonalra mentek rá, gondosan kihagytak minden komolyabb tartalmat, és humorral próbálták fogyaszthatóvá tenni. A könyv nem kifejezetten vicces, szóval ez nemigen működik, de még ha az is lenne, az a benyomásom, hogy alapból ez az ember-zombi románc ötlet akkora hülyeség, hogy nem tenné elfogadhatóvá a történetet jó humorral együtt sem.

A másik ok, hogy miért nem kedveltem az elején a könyvet, az a főszereplő hármasban keresendő. A fiúkkal, R-rel és Perryvel nincs gond, de Julie sajnos nem vált szerethetővé a számomra egyáltalán. Az egy dolog, hogy az elején teljesen életképtelenül viselkedik... mármint elég nagy dolog, de azért túlléptem rajta valahogy, de aztán meg sehogy sem hittem el, hogy ő az a fényhozó csodálatos lény, aminek a könyv lefesti. Számomra Julie inkább egy naiv és felszínes, de ezen túl teljesen átlagos lánynak tűnt, és hiába derült ki róla egy csomó minden a könyv során, alapvetően ezt a képemet róla nem tudta átírni. Még azzal se értek egyet, hogy nem előítéletes, mert hát az, R-rel szemben ugyan nagyon elfogadó valóban, de ez R legjobb barátjára, M-re már nem terjed ki, még a könyv vége felé is egyértelmű jelét adja Julie, hogy undorodik tőle. Így viselkedik egy igazi példakép.

Szerencsére voltak azért tényezők, amik az ellen hatottak, hogy elhajítsam a könyvet. Az első ilyen a stílusa volt. A könyv nagyon szépen van megfogalmazva, néha kifejezetten költői. Ez és a világ meg a főszereplő helyzete együtt megalapoznak egy melankolikus hangulatot, ami mondjuk a posztapokaliptikus műveknek általában eléggé a jellemzője, de persze ettől még ez esetben is jól működik.

„Mi maradt belőlünk? (...) Se országok, se kultúrák, se háborúk, ám mégsincs béke sem. Milyen legbelső igazság maradt meg akkor? Mi mocorog még a csontjainkban, ha minden más lefoszlott róluk?”

Aztán, a második dolog, ami tetszett, az Perry karaktere volt. Eleinte nehezen helyezkedtem bele az ő kis életébe, aminek elég banális oka van: a neve. Na már most, a könyvről azt kell tudni, hogy alapvetően a Rómeó és Júlia ihlette, és ezt annyira nem titkolja a szerző, hogy a drámában szereplő nevek alapján nevezte el a karaktereit (R, mint Rómeó, Julie, mint Júlia, M, mint Mercutio...). Szegény Perry húzta a rövidebbet, mert esetében ugye a Páriszt kellett modernné és angolossá varázsolni, hát ennyire sikerült. Ezzel csak az a baj, hogy én nagy rajongója voltam pár éve a Phineas és Ferb című zseniálisan szatírikus rajzfilmnek, és ott az egyik karakter Kacsacsőrű Kerry, azaz Perry, the Plathypus. Hát szerintetek el tudtam olvasni egyszer is úgy a nevét, hogy ne ő jusson eszembe? (Nem, nem tudtam.) És amikor ezen túljutottam, akkor jött a csavar: ez csak egy becenév, az igazi keresztneve Pear. XD Mondanom sem kell, ez nem javított a helyzeten.

Na de amúgy milyen karakter az én drága egy kacsacsőrű körtém? Nagyon érdekes. Már a halála után kerülünk vele kapcsolatba, amikor R az agya megevésén keresztül megismeri az életét, majd utána úgy tűnik, hogy Perry lelke valamilyen formában ott maradt vele. Igazából az ő története volt az első dolog, amit igazán élveztem a könyvben. Tulajdonképpen arról mesél, hogy egy naiv, idealista, életvidám fiú hogyan vesztette el szép lassan a képességet, hogy értelmet találjon az életében, hogyan vesztette el apránként a reményt egészen addig, míg végül már az öngyilkosságot látta csak útnak maga előtt. Szintén nem újdonság ez a fajta kiábrándultság a műfajtól, ugyanakkor az különös, hogy más regényekben azok a szereplők, akik ennyire szétcsúsztak, általában sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint Perry. Mellesleg az, hogy ezt az egészet az író egy folyamatként ábrázolja, aminek látjuk minden lépését, különösen átélhetővé teszi.

Vele szemben ott áll a másik főszereplő, R, aki ennél halottabb már aligha lehetne, de ő nem az a fajta, hogy ebbe beletörődjön. :D R elég furcsa keveréke az idealistának és a realistának, annak ellenére, hogy tele van a feje szép eszmékkel, egy másik élet utáni vággyal, folyamatosan jelen van a gondolataiban az is, hogy a vágyai mennyire nem összeegyeztethetők a valósággal, és ez valahol szomorú. A küszködése, hogy kifejezze magát, hogy megértesse magát az élőkkel szintén nagyon szerethetővé teszik. R egy nagyon könnyen megkedvelhető narrátor, és az ember tényleg szurkol neki, hogy elérje, amit akar.

A filmben Theresa Palmer és Nicholas Hoult
főszerepel egész jó alakítást hozva

„Rövid életem során egy csomó döntést hoztam meg csak azért, mert azt hittem, azt várják tőlem, de végül az apámnak lett igaza: a világnak nincsenek szabályai. A szabályok a fejünkben vannak, a közös, emberi tudatunkban. Ha vannak szabályok, azokat mi alkotjuk. És meg is változtathatjuk őket, amikor csak úgy tetszik.”

Bár alapvetően romantikus regényként van reklámozva a könyv, számomra nem a szerelmi szál volt benne a meghatározó. Persze, az is jelen volt, a maga bukdácsoló és kissé hiteltelen módján, még az a szerencse, hogy R fizikai korlátai miatt a regény nagy részében egészen plátói maradt pusztán ez a vonzalom. Nem, amiről nekem szólt ez a regény, az az identitásválság volt. Válság egyrészt R részéről, aki ki akar törni a saját állapotából, több szeretne lenni puszta zombinál, másrészt az emberi közösségekben. A könyv nagyon szépen és érzelemgazdagon ábrázolja az emberéletek leértékelődését egy összeomló világban. Bemutatja azt a kiégést, amivel a puszta túlélés jár, és állást foglal amellett, hogy végső soron van szépség és jóság a világban, és hogy ezek az apró, látszólag haszontalan dolgok adnak értelmet a létezésünknek, hangsúlyozza az emberség és az emberi érzések fontosságát. A Csontik azon kívül, hogy jó parafaktorok, elég jó metaforái a puszta létezésnek, a részvét nélküli emberiségnek. Mellesleg az, hogy a zombiság kitörését is valahogy ködösen összekapcsolja az emberiség lealjasulásával, egy érdekes gondolat és társadalomkritika.

Az előzménykötet borítója

Szóval a közepére ezek a dolgok kifejezetten megszerettették velem a könyvet. Sajnos a lezárást már kevésbé találtam lenyűgözőnek, végül is illett a könyvhöz, de érzésem szerint túl egyszerű és rózsaszín volt. Ezen némileg segített az epilógus, ami még ezzel együtt is meghatóra sikerült. És végül is invesztált annyira érzelmileg  a könyv összességében, hogy kíváncsi legyek az előzménytörténetre, ami angolul már megjelent, és a folytatásra, amit jövő tavasszal szeretne befejezni a szerző. Mert igenis maradtak még itt érdekes társadalmi és emberi kérdések, és szeretnék még R emberré válásáról meg kalandjairól olvasni... és hátha közben még Julie-t is megszeretem.

Szerintem érdemes adni az Eleven testeknek egy esélyt, mert az a könyv sok szempontból több, mint aminek elsőre látszik, de azért nem kell túl sokat várni tőle.

Kinek ajánlom? Ha nem riadsz vissza az intelligens és érzelmes zombik gondolata, valamint hajlandó vagy lenyelni egy kis romantikát, akkor ez bőven lehet a te könyved.

Kinek nem ajánlom? Aki akcióra és klasszikus, hörgős, vérszomjas zombikra áhítozik.

Cselekmény, történetvezetés: 10/8

Stílus: 10/10

Szereplők: 10/9

Érzelmek: 10/9

Összesen: 10/9

Egyéb (spoileres):

Borító(k): Szívesebben láttam volna valamelyik eredeti angol borítóval, mint a filmessel.

Kedvenc szereplők: (1) R (2) Perry (3) M (4) Nora (5) a zombigyerekek

Kedvenc jelenetek: (1) Perry és Julie fent idézett beszélgetése (2) Nora faggatja R-t :D (3) M meg a tömbi zombi megtalálja az elkeseredett R-t (4) Perry gyerekkori emlékei (5) epilógus

Mélypont: a zombik szexelnek-jelenetről le tudtam volna mondani

Kedvenc ötlet: a zombiság, mint a társadalom érzelmi problémáinak vetülete

2013 a könyvfeldolgozások éve

(Filmszemle)

Nézegelődtem egy kicsit, és úgy tűnik, a net már előre hangos néhány idei filmtől, amik mind népszerű (többnyire YA) regények feldolgozásai. Gondoltam, összeszedem egy csokorba őket, hátha valaki még rajtam kívül végig akarja tekinteni a kínálatot. Minden véleménynyilvánításom teljesen szubjektív és anélkül készült, hogy a filmet láttam volna. :)

Eleven testek (Warm Bodies)

Könyvinfó: Isaac Marion azonos című önálló regényének filmváltozata.

Várható premier: 2013. feb. 1. (USA)

Történet: R-nek van egy kis egzisztenciális problémája – ő egy zombi. Egy olyan Amerikában él, amit tönkretett a háborút követő szociális összeomlás, és mindenfelé vérszomjas élőhalottak kószálnak. De R többre vágyik, mint felzabálni valakit. Bár csak pár szótagnyit tud beszélni, de a belső világa jóval mélyebb, tele vágyakkal. Nincsenek emlékei, identitása, vagy pulzusa, de vannak álmai.

Miután megeszi egy tinédzser fiú agyát, R váratlan döntésre jut, amikor egy intenzív, furcsa és valahogy kedves viszonyba keveredik az áldozat ember barátnőjével. Julie olyan, mint egy szivárvány az egyébként szürke világban. A döntés, hogy megvédi őt, nem csak R-t változtatja meg, hanem a többi zombit, és talán az egész világukat is.

Személyes vélemény: Eddig nem nagyon érdekelt se a film, se az eredeti regény, bár jókat hallottam róla, de féltem tőle, hogy ilyen zombi-Twilight lesz. Most viszont megnéztem a trailert... és hangosan röhögtem rajta. :D Ha nem az összes humoros jelenetet vágták össze a filmből abba a két percbe, akkor van még remény.

Státusz: Ha kedvezőek a kritikák, akkor megnézem a filmet otthon (lehet, mozi lesz belőle majd áprilisban, mert egy barátnőm nagyon rá van kattanva a témára), és ha tetszik, akkor elolvasom a regényt is.

Lenyűgöző teremtmények (Beautiful Creatures)

Könyvinfó: Kami Garcia és Margaret Stohl azonos című regényének filmfeldolgozása, ami egy sorozat első része.

Várható premier: 2013. feb. 14.

Történet: Ethan egy unalmas kisvárosban, Gatlinben tengeti az életét, amikor megérkezik az új lány, Lena, akit már számtalan suliból kirúgtak, és mindig titokzatos dolgok történnek körülötte. A fiúnak persze jobb lenne távol tartania magát tőle, de hát mégiscsak érdekli a rejtélyes légkör, ami belengi Lenát, ezért egyre gyakrabban találkozgatnak. De fogytán az idejük, a lány ugyanis egy boszorkány, akit vagy a világos vagy a sötét oldal ereje fog kijelölni magának hónapokon belül. Csak az a baj, hogy ő sem tudja, melyikhez is áll közelebb...

Személyes vélemény: A könyv megbízható forrásaim szerint elkeserítően rossz, de mivel az alapötlet jó lenne, csak a megvalósítás gyenge, ezért esetleg a film még működhet. Mindenesetre nem nagyon keltette fel az érdeklődésemet a trailer.

Státusz: Ha nagyon elismerőek a kritikák, akkor megnézem a filmet otthon. A könyvet nem vállalom.

Rubinvörös (Rubinrot)

Könyvinfó: Kerstin Gier Időtlen szerelem-trilógiájának első részéből készül.

Várható premier: 2013. márc. 14. (Németország)

Történet: Gwendolyn időutazó család sarja, de mivel nem számítottak rá, hogy pont ő örökölte a múltba tévedésért felelős gént, ezért nem készítették fel rá, mi várja, amikor egyszer csak párszáz évet hátraruccan az időben. Így aztán improvizálni kényszerül a nem éppen önként vállalt múltbéli küldetésben, ahol ráadásul az arrogáns szépfiút, Gideont kapja segítőtársául, aki hozzá hasonlóan genetikusan időutazó. A nem túlságosan összeillő párosnak ideje összecsiszolódni, mert csak együtt tudják leküzdeni a testközeli nosztalgiázás kihívásait.

Személyes vélemény: A könyvről nagyon sok jót hallottam, igazi bájos-lightos tinifantasynak ígérkezik, a film trailere pedig, bár nem állítanám, hogy sokat értettem belőle, elég látványos.

Státusz: Mivel valószínűleg el sem jut a magyar mozikig (lévén német film), ezért nem kell sokat fontolnom, hogy széles vásznon nézem. Inkább elolvasom a regényt, és majd valamikor felkajtatom a filmet is.

A burok (The Host )

Könyvinfó: Stephenie Meyer azonos című regényéből készül, ami elvileg egy sorozat első kötete, folytatás azonban még nem jelent meg hozzá, de történet befejezett.

Várható premier: 2013. márc. 28.

Történet: Létezik egy faj az univerzumban, ami szinte kizárólag más fajok egyedeiben képes élősködni, olyanformán, ezek a lények a gazdatest idegrendszerébe rágják be magukat, teljesen átvéve felettük az uralmat. Az úgynevezett „lelkek” több bolygón átívelő sikertörténetük legújabb fejezeteként tekintenek a Földre, amit sok más világhoz hasonlóan megszálltak, leigázva az emberi lakosságot. Az alapvetően jóságos és békeszerető lelkek meggyőződése szerint helyesen cselekedtek, hiszen az emberiség szörnyű faj, él-hal az erőszakért, ráadásul a bolygót is tönkretette, amióta pedig ők itt vannak, minden szép, békés, és barátságos.

Néhány ember azonban nem ért velük egyet: ők a lázadók, akik elhagyott helyeken bujkálnak, abból élnek, amit a lelkektől loptak, és foggal-körömmel harcolnak, mert ha elkapják őket, akkor belőlük is agymosott gazdatesteket csinálnak. Melanie Stryder sincs ezzel másképp, csakhogy neki nem sikerül megmenekülnie: elfogják, és az egyik legtapasztaltabb lélek, a Vándor gondjaira bízzák az elméjét, hátha információhoz juthatnak tőle a lázadókkal kapcsolatban. Vándort azonban meglepetés éri új otthonában: Mel nem hajlandó elpárologni, mint a legtöbb gazdatest, amivel eddig dolga volt. Nem, Mel harcol, hiszen élni akar, és megvédeni a szeretteit a Hajtóktól, akik belőlük is gazdatesteket akarnak csinálni, rosszabb esetben pedig megölik őket. Azonban a Vándort is kemény fából faragták: egyre több emléket sikerül kisajtolnia Melből, és szép lassan megszeret két lényt, akiket nagyon nem kéne: Mel öccsét és szerelmét. Amikor kettesben maradnak a sivatag közepén, és a lázadozó gazdatest rájön, hogy talán megtalálhatja a szeretteit, Vándor úgy dönt, hogy maga mögött hagyja a lelkek közti élet biztonságát, és belép az emberek érzelmektől túlfűtött, veszélyekkel teli világába.

Személyes vélemény: A könyvet számomra meglepő módon nagyon szerettem, ezért eléggé várom a filmet. A Vanda/Mel együttállást alakító Saoirse Ronan nagyon ügyes színésznő (először egyébként szintén egy könyvadaptációban, a Komfortos mennyországban láttam én főszerepben). A srácokkal viszont gondjaim vannak, se Jared, se Ian nem tűnik elég karakteresnek (ráadásul első ránézésre zavarbaejtően hasonlítanak egymásra), és összességében véve attól is félek, hogy ilyen romantikus nyáltenger irányába megy el a film.

Státusz: Lehetőség szerint szeretném moziban megnézni.

Tegye fel a kezét, aki vágja, mikor kivel látjuk épp Vandát a trailerben!

World War Z

Könyvinfó: Max Brooks azonos című regényének filmfeldolgozása.

Várható premier: 2013. jún. 27.

Történet: A történet főszereplője egy családos tudósító, aki egyszer csak két gyermekével és feleségével a kitörő zombi világvége közepén találja magát. Azonban nem lesz miden rendben, miután nagy nehezen kivergődnek a közvetlen életveszélyből, hősünket várja a haza (hogy mit tehet ő a megmentéséért, azt nem igazán vágom). Így hát csak egy dolgot tehet: megígéri a gyerekeknek, hogy visszatér hozzájuk és megy, hátha még lehet tenni valamit a világ teljes összeomlása ellen.

Személyes vélemény: Bár a trailer marha látványos, mégsem érzem azt, hogy bármivel is többet fog ez a mozi adna, mint az az 5800 másik, amit már készítettek erre a kaptafára, főleg, hogy sokat valószínűleg nem merít a regényből, mert az már a háború után játszódik.

Státusz: A film nem nagyon hoz lázba, a regényt elolvasnám.

Percy Jackson – Sea of Monsters

Könyvinfó: Rick Riordan Percy Jackson és az olümposziak című könyvsorozatának második részéből készül.

Várható premier: 2013. aug. 16. (USA)

Történet: Percy és kis barátai ebben a részben is tovább kalandoznak, mitológiai ellenfelekkel és megpróbáltatásokkal tűzdelt útjuk pedig ezúttal a Szörnyek tengerére vezeti őket, ahonnan el kell hozniuk az aranygyapjút, hogy megmentsék a félvéreket, meg a világot, meg a saját félhalhatatlan kis életüket. Vagy valami ilyesmi.

Személyes vélemény: Egyszer elkezdtem megnézni az első részt, de hibás volt a videó és a film felénél megszakadt, így igazából a legjobb részekből kimaradtam, ami kár, mert kifejezetten élveztem addig a sztorit. Remélem a folytatás is hasonlóan szerethető lesz.

Státusz: Megnézném ezt is, ha sikerül valahonnan előkotorni egy használható első részt.

Csontváros (City of Bones)

Könyvinfó: Cassandra Clare Végzet ereklyéi sorozatának első részéből készül.

Várható premier: 2013. aug. 23. (USA)

Történet: Clary Fray élete váratlan fordulatot vesz, amikor a Pandemonium nevű new yorki szórakozóhelyen egy gyilkosság szemtanúja lesz, amit furcsa fegyverekkel hadonászó kamaszok követnek el. Nemsokára pedig az édesanyja eltűnik, így Clary kénytelen egy nyomozásba belevágni, ami során megismerkedik az Árnyvadászokkal, akik a világunkat védik a démonok ellen. A lánynak az úton nehéz döntéseket kell meghoznia, szerelmes lesz, szembe kerül a legjobb barátjával, és azzá az emberré válik, akitől az édesanyja mindig próbálta megvédeni.

Személyes vélemény: A könyv rendkívül népszerű mind külföldön, mind kis hazánkban, és már nagyon ideje lennem elolvasnom. A trailer alapján a film is egy kellemesen izgalmas tinifantasynak ígérkezik, de talán tud mutatni ennél valami többet is.

Státusz: Augusztusig elolvasom a könyvet, talán megnézem a filmet is, ha nagyon megtetszik.

Majd újra lesz nyár... (How I Live Now)

Könyvinfó: Meg Rosoff azonos című önálló könyvének feldolgozása.

Várható premier: 2013 ősz ??? (Egyesült Királyság)

Történet: A kiállhatatlan és engedetlen tinédzser Daisyt New Yorkból Angliába küldik a nyári szünidőre, hátha a rokonoknál magába száll egy kicsit. Itt a lány megismerkedik a nagynénjével meg az unokatestvéreivel, akik nem nevezhetők épp hétköznapi figuráknak. Főleg az ikerpár, a barátságos Edmond és a hallgatag Isaac keltik fel a figyelmét. Előbbi fiúval hamarosan olyan viszonyba keveredik, ami semmiképp sem lenne kívánatos a vérrokonságuk ismeretében. Mire azonban Daisy kitalálná, hogy tulajdonképpen hányadán is állnak, a nagynénje eltűnik, a nyár pedig darabjaikra hullik körülöttük, amikor kitör a III. Világháború.

Személyes vélemény: Én a könyvet nagyon szerettem, rövidsége ellenére reálisnak ható és érzelemgazdag történet, mind a vérfertőzéses szerelmi szál, mind a háború polgári vonatkozásait nézve. A filmet azonban nagy titokzatosság övezi, mivel angol mozi lesz, nem hollywoodi. Annyit lehet tudni, hogy a főszerepet Saoirse Ronan vállalta itt is. Ennek nagyon örülök, mivel Daisy jellemfejlődése, felnőtté válása a központi tartalma a regénynek, és ehhez kell egy ilyen tapasztalt és tehetséges fiatal színésznő (aki idén nem mondhatni, hogy a babérjain ülne). Találtam is róla egy képet a filmből és iszonyat vagányul néz ki. :D A casting többi tagjának neve is ismert, de szándékosan nevenincs angol fiatal színészek játszanak benne, úgyhogy annyira nem érdekes.

Státusz: Bár gondolkodás nélkül ülnék rá be a moziba, valószínűleg erre nem lesz lehetőségem. Remélem, azért előbb-utóbb eljut hozzánk a film.

Futótűz (Catching Fire)

Mottó a plakáton: Every rebellion begins with a spark (Minden forradalom egy szikrával kezdődik)

Könyvinfó: Az éhezők viadala-sorozat azonos című második részének filmváltozata.

Várható premier: 2013. nov. 22. (USA)

Történet: Katniss és Peeta mindezidáig példátlan módon ketten is diadalmaskodtak a hetvennegyedik Éhezők Viadalán, így megkezdődhet nélkülözésektől mentes új életük a Győztesek Falujában. Azonban hőseink nem ülhetnek sokáig a babérjaikon, vár rájuk a Győzelmi Körút, amin egyetlen cél lebeg Katniss szeme előtt: be kell bizonyítania Snow elnöknek, hogy halálosan szerelmes Peetába, különben mindennek vége. Azonban még ha túl is élik az elviselhetetlen protokolleseményeket, villámgyorsan közelít a következő viadal, ami már a hetvenötödik lesz, így a harmadik a Nagy Mészárlások sorában, amik minden viadalnál véresebbek és kegyetlenebbek. Vajon a lázongások miatt bosszúra szomjazó Snow elnök milyen szörnyűséget eszel ki ezúttal?

Személyes vélemény: Azt hiszem, nem kell sokat magyaráznom, mennyire IMÁDOM ezt a könyvsorozatot, ráadásul az első film is nagyon tetszett, szerintem abszolút korrekt volt. Remélem a rendezőváltás meg a kapkodva összedobott forgatókönyv nem vágja tönkre a folytatást, bár, ahogy néztem, a színészek még mindig nagyon lelkesek és elhivatottak, az optimizmusok engem is bizakodással tölt el. :)

Mindazonáltal az alapján, amit eddig tudok a moziról, úgy tűnik, kissé eltolják a könyv hangsúlyait, az unalmasabbik első felét felpörgetik, ami jó lenne, mert így talán több idő marad a film második felében belépő új karaktereknek, akiknek a színre lépését már nagyon várom.

Státusz: Moziban akarom nézni, lehetőleg premiervetítésben, legkésőbb a következő nap, tovább úgysem bírok várni. XD

A hobbit – Smaug pusztasága (The Hobbit – The Desolation of Smaug)

Könyvinfó: J. R. R. Tolkien egy részes A hobbit című regényéből készült filmtrilógia második része.

Várható premier: 2013. dec. 12.

Történet: Ott hagytuk el Bilbót, Gandalfot, meg a törpöket, hogy kijutottak a Ködhegységből és vidáman masíroznak tovább a Magányos hegy felé, ahol már várja őket az évszázados álmából frissen ébredt Smaug. De hőseinknek addig még rengeteg veszéllyel kell szembenézniük, többek között minden vándor rémével, a Bakacsinerdővel, és a nem túl törpszerető tünde lakosságával. A bátor kis kompániának minden ügyességére, na meg Bilbó gyűrűjére is szüksége lesz, ha valaha egyáltalán elveszett királyságuk közelébe akarnak kerülni.

Személyes vélemény: Az első film szemet gyönyörködtető, kedves, bájos, izgalmas, de összességében mégiscsak egy kissé kiszámítható mese volt. Remélem, ez a rész már nyújt egy kicsivel többet, bár sokat nem várok, az igazán nagy dráma úgyis majd csak a befejező filmben jön.

Státusz: A látványos 3D miatt jó lenne moziban nézni, egyébként nem olyan lényeges.

Mi a ti véleményetek? Melyik filmek érdekelnek titeket a legjobban ezek közül? Esetleg tudtok más könyvadaptációról, ami kimaradt? És még egy kérdés: ti melyik kedvenc regényeteket látnátok legszívesebben filmvásznon? Életemben nem dolgoztam még ennyit blogbejegyzésen, mint ezen, úgyhogy jól esne pár visszajelzés. :D