Szerinted melyik szereplő ment át a legnagyobb
jellemfejlődésen, és miért?
Nagyon sok
szereplőt szerettem, de (főleg talán a történet jellege miatt) a
férfiszereplőket sokkal erősebbnek találtam, mint a nőiket, ezért külön kell
kezelnem a két nemet a kérdésben.
Először a
férfi szereplők TOP 5-ös listája:
1. Peeta
Nem nagy
titok, hogy az összes szereplő közül leginkább tőle voltam hasra esve. :D Már a
történet legelején nagyon szerettem benne, hogy olyan más volt, mint a legtöbb
szereplő, érzékeny, gyengéd, gondoskodó. A humorát is nagyon értékeltem. Aztán
ehhez jött még hozzá a művészi véna, meg a további jó tulajdonságai, például az
embersége. Olyan tipikus tragikus hős-firgurának tűnt nekem, annyira kilógott a
világából, hogy nagyon féltem egy negatív befejezéstől vele kapcsolatban, és
végül is bizonyos szempontból igazam lett. Szerencsére a dolog jól sült el,
mert ha viszontagságosan is, de sikerült összeszednie magát, és bebizonyította,
hogy valójában mennyire erős. A Katniss iránt érzett szerelme reálisabb alapot
kapott ezáltal, és szerintem az is jót tett neki, hogy kénytelen volt kimondani
és megkérdezni azokat a dolgokat, amiket egyébként nem mert volna. Néha zavart
a túlzott mártírkodása, de a legtöbb helyzetben ez indokolt volt, úgyhogy
belefért.
2. Finnick
Másik nagy kedvencem,
akit már akkor bírtam, amikor még megpróbált bunkónak tűnni. Szerintem Finnick
a történet egyik legsokoldalúbb és legérdekesebb figurája, akár egy önálló
regényt is lehetne építeni rá, annyira erős karakter. Először is ugye feltűnik
a Kapitólium által ráerőszakolt szívtipró-szerepben, aztán szép lassan kiderül,
hogy valójában jószívű ember, megbízható szövetséges, hűséges barát, odaadó
társ, mindezt olyan múlttal a háta mögött, ami bárkit összetörhetett volna.
Finnick mégsem adta fel, és még a gödör legmélyéről is próbálta segíteni
Katnisst, majd végül is megint megtalálta magában az erőt ahhoz, hogy felvegye
a Kapitólium ellen a harcot. Nagyon szerettem a barátságukat, ami bizonyos
szempontból egy jó testvérkapcsolatra is emlékeztetett. Finnick ezenkívül
szerintem egyfajta szerepmodell is volt a lány számára, hiszen sokszor nagyon
hasonló problémákkal, érzésekkel kellett szembenézniük, és ő végül is
megmutatta, hogy a dolgok jóra fordulhatnak minden viszontagság ellenére. A
kapcsolata Annie-vel egyszerűen bűbájos volt, nagyon sajnálom, hogy csak ilyen
rövid ideig lehettek boldogok együtt.
3. Haymitch
Haymitch
számtalan rossz tulajdonsággal rendelkezik, ennek ellenére számomra nagyon
szerethető szereplőnek bizonyult. A történet elején igazi gag-karakternek tűnt
(olyan figura, amire az író komolyabb sztoriban a poénokat építi), aztán a
történet előrehaladásával megmutatta, hogy sokkal több ennél. Mindig kiállt a
gyerekek mellett, és a végére egyfajta apafigurává is vált talán a számukra,
annak ellenére, hogy határozottan nehéz ember. Viszont ő legalább mindig
törődött velük, és nekem nagyon úgy jött le a harmadik részből, hogy szerette
is őket. :)
4. Cinna
Szerintem
Cinnát nagyon nehéz nem szeretni. :) Ő volt az első, aki bebizonyította, hogy a
kapitóliumiak elborult társaságában is akadnak értelmes emberek, és nagyon
bátor dolog volt tőle, ahogy lázadt, mindig a maximumot nyújtotta, amivel
Katnisst tudta támogatni, akkor is, amikor tudta, hogy a saját életével
játszik.
5. Boggs
Bár viszonylag
keveset szerepelt, mégis nagyon megkedveltem, szépen kibontakozott a jelleme a
harmadik könyv végére. Ő talán még inkább apafigura lehetett volna Katnissnek,
csak ugye nem maradt ideje rá. Ennek ellenére nagyon szeretetreméltó embernek
sikerült megismernem.
+1. Kökörcsin
Csak hogy Gale
lássa, hogy még a macskát is jobban szerettem nála. XD Viccet félretéve, szerintem
Kökörcsin nagyon feldobta a történetet, imádtam, ahogy Katnissel utálták
egymást, a végére azonban mégis rákényszerültek valamiféle szövetségre. :)
És akkor a
lányok:
1. Johanna
Finnick párja
női oldalon szerepkör szempontjából. Nagyon elüt a könyv összes többi női karakterétől,
igazi vagány csaj, őrült is egy kicsit, de valahol pont ebben áll a varázsa. A
harmadik részben az is világossá válik, mennyire törékeny és esendő, de
remélem, hogy az élet majd kárpótolja azért a sok szörnyűségért, amit el
kellett szenvednie.
2. Ruta
Jaj, hát ő
pont annyira szeretnivalóra sikerült, amennyire kellett, hogy a halála
megfelelően szörnyű legyen. :( Abszolút megértem, Katniss miért nem tudta
túltenni magát rajta. Szerintem az olvasóknak sem sikerült.
3. Katniss
Nem voltam
érte oda éppenséggel, ha a fiúkkal együtt nézem, nem fért volna be az első
ötbe. Viszonyunk enyhén szólva is ambivalensnek tekinthető, néha nagyon utáltam
őt, ezt majd a következő témában kifejtem. Azt viszont el kell ismernem, hogy
nagyon egyedi főszereplő, érdekes volt az ő szemszögéből követni az
eseményeket.
http://mary-chan.deviantart.com/art/Watching-the-Games-275236586 |
4. Effie
Olyan ártatlan
módon bolond egy nőszemély, imádnivalóan butuska és sekélyes. :) Mégis, a maga
módján rengeteget tett Katnissért meg Peetáért, és ezt tisztelem benne.
5. Prim
Őt igazából
csak a harmadik kötetre szerettem meg, tetszett az az okos, érzékeny fiatal nő,
akivé felcseperedett, előtte olyan semmilyen volt a számomra. Végül mégis
sajnáltam nagyon. :(
Ha a
jellemfejlődést kell néznem, a legtöbb karakter nem sok ilyet mutatott, inkább
arról volt szó több esetben, hogy Katniss első ránézésre levont valamilyen
következtetést az illetőről, amit aztán a tettei alapján kénytelen volt átírni.
Így például Finnick, Boggs, illetve Johanna megítélése sokat változott a történet
során, noha ők maguk nem sokat alakultak.
Aki tényleg
fejlődött, az szerintem maga Katniss volt. Alapvetően persze ugyanaz maradt,
mint a történet elején, de sokat érett, tanult a történet során. Rá kellett
jönnie, hogy nem játszhatja örökké a magányos farkas szerepét, hogy igenis
szüksége van társakra, és azt is megtapasztalta, hogy a döntései igen komoly
hatással vannak mások életére (vagy halálára…). Szerintem sikerült felnőnie a
történtek hatására, a Viadalok előtt nem tudta volna meghozni ugyanazokat a
felelősségteljes döntéseket, amiket a harmadik kötet végére sikerült.
A másik
karakter, aki sokat alakult, Prim volt. Ő a szemünk láttára esetlen,
gyámoltalan kislányból erős, független nővé változott. Nagyon tetszett, ahogy a
harmadik kötetben támogatta a nővérét, illetve ahogy készült az orvoslás
kitanulásával a jövőjére, arra, hogy majd segíteni tudjon másokon. Halála nem
csak a családjának volt nagy veszteség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése